Fantasztikus jótékony hatások, rengeteg vitamin és élelmi rost: fogyassz Te is Naturganik hajdinát!
A hajdina rendkívül értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza, ugyanakkor tokoferol- (E-vitamin), riboflavin- (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) is jelentős. E tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz.
Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták. A rutin hatóanyagának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert – az erek kötőszövetes állományát – azáltal, hogy részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban. A rutin fő felhasználási területe a vénás betegségek kezelése.
Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés (obstipatio) étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.
A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is, mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták. Ezek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnak. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina.
A krónikus májbetegségekben a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak (pl. metionin) fogyasztása jótékony hatású. Magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.
A hajdinából régebbi korokban leggyakrabban kását főztek. A legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb.
A hajdina felhasználása
A növény magját fogyasztják nyersen, pörkölve, egészben és liszt formájában. Lisztje azonban nem áll össze, ezért csak daraként, kásaként vagy lepény formájában készítik el. Egész magjából hajdinalepényt készíthetünk. lisztjét pedig felhasználják sütemények, palacsinta készítésénél, de főzhető belőle hajdinaleves is, a darából pedig hajdinakása készíthető. Ha a hajdinát mintegy negyedóráig vízben áztatjuk, lerövidíthető a főzési ideje.
Ehhez az akcióhoz nem érkezett hozzászólás.
Kérdezz az akcióról